A szakszervezeti vezető tévedései

 

A szakszervezeti vezető tévedései

 

Vajon lehet-e bizalmat szavazni olyan szakszervezetnek az üzemi tanácsi választásokon, amelynek vezetőjét a valós tények egyáltalán nem érdekelnek, és a minden alapot nélkülöző vádaskodásait jogi tévedéseken alapuló nézeteivel próbálja alátámasztani?

A világhálón a KDSZSZ és a SZAKSZ vezetője olyan írást tett közzé 2018. október 11-én, amely egyértelműen bizonyítja, hogy az írás készítője és egyben közzé tevője, a jogszabályi környezettel és a valós tényekkel nincs tisztában.

E válaszlevél célja, rámutatni az írás alkotójának tévedéseire és valós szándékára.

A SZAKSZ elnök álláspontja szerint az üzemi tanács „konfrontatív” szervezet, éppen ezért az új üzemi tanácsba olyan személyeket kell „juttatni”, akik ezt a konfrontációt a munkáltatóval szemben felvállalják.

Már az alapfokú munkaügyi tanfolyamoktól kezdve egészen az egyetemekig azt oktatják, hogy az üzemi tanács a munkáltató és a munkavállalók együttműködésére, a munkáltató döntéseiben való részvételre szolgáló intézmény, amelynek rendeltetése az, hogy a munkavállalók számára betekintést és bizonyos körben befolyást biztosítson a munkáltató döntéshozatali folyamatába (Mt. 235. § (1) bekezdés).

Az üzemi tanács tehát – elnök úr állításával ellentétben – nem konfrontatív, hanem a munkáltatóval együttműködő szervezet!

A munka világában, a munkaügyi kapcsolatok rendszerében a konfrontatív szervezet nem az üzemi tanács, hanem a szakszervezet, amit egy szakszervezeti vezetőnek igazán illene tudnia!

 

Elnök úr az üzemi tanácsot megillető jogosítványok megítélésében is tévedésben van!

A hatályos jogszabályokkal mereven szemben áll az a megállapítása, hogy egyes esetekben az üzemi tanács véleményének megismeréséig, a munkáltató a döntését nem is hajthatja végre. Állításával ellentétben, az üzemi tanácsot egy esetben illeti meg viszonylag erős jog, ez pedig a munkáltatóval való közös döntési jog, de ennek is az a feltétele, hogy a munkáltató – saját döntése szerint – szociális-jóléti célokra pénzeszközöket különítsen el (Mt. 263. §).

Minden más üzemi tanácsi jogosítvány, sajnos elég gyenge jog, mert például, bár kötelező egyes munkáltatói intézkedések előtt az üzemi tanács véleményének kikérése, de a vélemény a munkáltatót nem köti (Mt. 264. §). Lehetséges ugyan a véleménykülönbség egyeztetése céljából konzultációt kezdeményezni, de az csupán 7 (hét) napig tart, és annak eredménytelensége esetén a munkáltató az intézkedését minden jogi kötöttség nélkül végrehajthatja (Mt. 233. §). A bírósághoz csak és kizárólag akkor lehet fordulni, ha a munkáltató megsérti a konzultációra vonatkozó eljárás szabályait (például nem ül le tárgyalni), ez azonban nem jelenti azt, hogy a konzultáció alapját képező kérdésben a bíróság dönthetne, így fel sem merülhet az, hogy a bíróság döntéséig a munkáltató az intézkedését nem hajthatja végre (Mt. 289. §).

Ez erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések és Kúriai döntések egyértelműek, amiket egy felelős szakszervezeti vezetőnek szintén illene tudnia!

 

Csupán frázispuffogtatásnak tűnik az a kijelentés is, – olvasható a cikkben – sokszor azt tapasztalja, hogy a központi üzemi tanácsok „munkáltatói szerepkörben tetszelegnek”.

Ha valaki ilyet állít, elkerülendő az esetleges személyiségi jogi pereket, akkor nem lenne szükségtelen egyértelműen megjelölnie, hogy pontosan (megnevezéssel feltüntetve) melyik központi üzemi tanács, mikor, milyen esetekben tetszelgett munkáltatói szerepkörben?

Itt azonban szeretnénk felhívni elnök úr figyelmét arra a szintén már az alapfokú munkaügyi tanfolyamokon is oktatott tételre, hogy az üzemi tanácsot megillető jogosítványok a törvény erejénél fogva biztosítják a munkáltatói jogok megosztását!

Nem lenne haszontalan, ha elnök úr tanulmányozná például Román László professzor úrnak, a magyar munkajogtudomány kiemelkedő alakjának, az erre vonatkozó tanulmányait!

 

Az, hogy a munkáltató pénzt juttat egyes munkavállalói rendezvényekhez, csak az elnök úr számára elítélendő!

E körben ugyanis nem lehet figyelmen kívül hagyni a munkaviszony bizalmi jellegét, így annak egyik jellemzőjét, a munkáltató és a munkavállalók együttműködését.

 

A KKSZ által az Üzemi Tanácsokba jelölt, megválasztott tisztségviselők a munkavállalók érdekében – az Üzemi Tanácsok jogosítványainak teljeskörű kihasználása mellett – elsősorban kompromisszumos megoldások mentén gondolkodnak.  A KKSZ nem a mások lejáratását használja fegyverként és nem abból kíván előnyöket kovácsolni, hanem segíti a munkavállalók és munkáltató közötti együttműködést – a kölcsönös érdekek mentén.

 

 

Tisztelt Kollégák!

 

A fentiek alapján a döntés a Tiétek!

Engedtek a csúsztatásoktól hemzsegő irománynak és annak szerzőjének, illetőleg az általa képviselt szakszervezeteknek, vagy a munkavállalók valós érdekeit képviselő KKSZ jelöltekre szavaztok!

 

 

       Baranyai Zoltán                                                             Brauner Béla

         KKSZ elnök                                                           DDKK Zrt. KÜT elnök